A mínoszi, más néven krétai kultúra kezdete és bukása egyaránt a történelem megfejtésre váró talányai közé tartozik. Kréta szigetén élő népcsoportról legkorábban a neolitikum idejéből vannak kézzelfogható bizonyítékaink. A valószínűleg Anatóliából érkezett telepesek i.e. 2500-ra viszonylag fejlett civilizációt hoztak létre a szigeten, mely i.e. 2000 körül élte fénykorát. Hatalmas paloták épültek, mint például a híres knósszoszi kb. az i.e. 1900-as években. Átmeneti hanyatlás után - oka ismeretlen - i.e.1700 körül az épületeket ismét felépítették és újabbakkal is kiegészítették. Kréta élénk kereskedelmet folytatott a környező szigetekkel, képzőművészete, technikai fejlettsége igen magas szintet képviselt.

Ez a másodvirágzás sem volt azonban hosszú életű, i.e. 1500-ban a civilizáció végleg lehanyatlott, talán a szomszédos Thira szigetén bekövetkezett vulkánkitörés, esetleg polgárháború, vagy lázadás miatt. A mínosziak azonban rejtélyes módon még ekkor sem adták fel a küzdelmet a természet és az idő romboló munkája ellen, megpróbáltak megint életet lehelni kultúrájukba, ám a sokadik virágzást követően a krétai kultúra elpárolgott, mintha soha nem is létezett volna. Hivatalosan az akháj hódítók érkezése vetett véget uralmuknak. A behatolók nem ütköztek komolyabb ellenállásba, a meggyengült királyság nem tudta már megvédeni magát.